Sok\u00e1ig gondolkodtam, hogy folytassam-e ezt a blogot, folytatom, ha tetszik, ha nem. Mi\u00e9rt is kezdtem igaz\u00e1n ebbe t\u00e9m\u00e1ba? - A k\u00f6vetkez\u0151 t\u00f6rt\u00e9net, amit megpr\u00f3b\u00e1lok elmes\u00e9lni, rem\u00e9lem siker\u00fcl, ez gy\u0151z\u00f6tt meg, hogy kell err\u0151l besz\u00e9lni.<\/p>
Sikeres \u00fajra \u00e9leszt\u00e9st hajtottunk v\u00e9gre kb. 3 \u00e9vvel ezel\u0151tt, el\u0151tte \u00e9s ut\u00e1na volt t\u00f6bb is, de ez nagyon k\u00fcl\u00f6nleges volt. Megv\u00e1ltoztatta az \u00e9letemet, \u00e9s persze a paciens\u00e9t is. Olyan emberr\u0151l lesz sz\u00f3 akit t\u00f6bb \u00e9ve ismertem, dolgoztunk is egy\u00fctt, amikor \u00fagy hozta a sors. Teh\u00e1t a beteg nem volt ismeretlen. Egy m\u00e1jusi est\u00e9n bar\u00e1tj\u00e1val bej\u00f6tt hozz\u00e1nk a k\u00f3rh\u00e1zba, \u00e9n a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pen dolgoztam, el\u0151sz\u00f6r nem is akartam a kezel\u0151be menni, azt gondoltam, hogy csak bar\u00e1ti l\u00e1togat\u00e1s. Azt\u00e1n valami miatt abba hagytam a munk\u00e1m \u00e9s el\u0151re mentem. P\u00e9ter, nevezz\u00fck \u00edgy, m\u00e1r a vizsg\u00e1l\u00f3 asztalon fek\u00fcdt, a koll\u00e9ga a rutin vizsg\u00e1latokat v\u00e9gezte n\u00e1la EKG k\u00e9sz\u00edt\u00e9st, \u00e9s v\u00e9rnyom\u00e1s m\u00e9r\u00e9st. Amikor k\u00e9sz lett, \u00e1tny\u00fajtotta a leletet, ekkor \u00e9rkezett meg a kardiol\u00f3gus, egy\u00fctt b\u00e1multuk a pap\u00edrt, mint aki nem hisz a szem\u00e9nek. V\u00e9g\u00fcl az orvos elkezdett telefon\u00e1lni, hallottam, hogy a kardiol\u00f3giai k\u00f6zpontot h\u00edvja. \u00c9n P\u00e9ter mellett maradtam, hozz\u00e1l\u00e1ttam stabil v\u00e9na biztos\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. Amikor m\u00e1r bent voltam a v\u00e9n\u00e1ban, P\u00e9ter megk\u00e9rdezte t\u0151lem, hogy mondjam meg mi van most vele. Tudod mondta alig hallhat\u00f3an, olyan furcs\u00e1t \u00e9rzek...abban a pillanatban r\u00e1n\u00e9ztem. V\u00e1laszolni akartam, de m\u00e1r nem volt kinek. Egy pillanat alatt meghalt.
<\/p>
A t\u00f6bbiek nem is l\u00e1tt\u00e1k a t\u00f6rt\u00e9nteket, h\u00e1ttal \u00e1lltak, az orvos telefonon a k\u00f6zpont kardiol\u00f3gus\u00e1val besz\u00e9lt, a koll\u00e9g\u00e1k az EKG-\u00e9t b\u00e1mult\u00e1k. A nagy csendet az \u00e9n hangom t\u00f6rte meg, na gyerekek munk\u00e1ra! \u00dajra \u00e9leszt\u00fcnk! Te j\u00f3 \u00e9g, hallottam a reakci\u00f3t. Az els\u0151 ijedelem hamar elm\u00falt, de maradt a sok \u00e9ves rutin, a nyugodt t\u00e9nyked\u00e9s. Intub\u00e1l\u00e1s- sz\u00edvmassz\u00e1s- monitor- szinte minden egyszerre. \u00cdgy csin\u00e1ljuk, kapkod\u00e1snak nincs \u00e9rtelme. Most id\u0151ben vagyunk, legal\u00e1bbis ezt gondoltuk.10 perc eltelt\u00e9vel m\u00e9g semmi eredm\u00e9ny, a kezel\u0151ben meleg van, m\u00e1r \u00fagy \u00e9rezz\u00fck, hogy kifogytunk a szufl\u00e1b\u00f3l. Ekkor \u00e9rkezik meg az esetkocsi teljes szem\u00e9lyzettel, a beteg\u00fcnk\u00e9rt j\u00f6ttek. Friss er\u0151, ez most a legjobbkor..., be\u00e1llnak seg\u00edteni.. Ekkor m\u00e1r heten k\u00fczd\u00fcnk... Huszon\u00f6t\u00f6dik percben, m\u00e9g mindig semmi... nem j\u00f6tt vissza. Istenem mi lesz??- k\u00e9rdeztem magamt\u00f3l. Ekkor m\u00e1r mint a g\u00e9pek \u00fagy dolgoztunk, nem \u00e9rezt\u00fck a f\u00e1rads\u00e1got a meleget, csak a f\u00e9lelmet, hogy elvesz\u00edtj\u00fck. G\u00e9p m\u00f3dj\u00e1ra adtam az injekci\u00f3t a v\u00e9n\u00e1ba, g\u00e9p m\u00f3dj\u00e1ra \u00e1lltunk f\u00e9lre amikor a defibrill\u00e1torral \u00fct\u00f6tt\u00fck ki. Akkor abban a pillanatban t\u00f6rt\u00e9nt valami velem, olyan \u00e9rz\u00e9sem lett, mintha valaki n\u00e9zne, n\u00e9zi ahogy dolgozom. Olyan volt mintha P\u00e9ter \"lelke\" figyelne, r\u00e1n\u00e9ztem az falon l\u00e9v\u0151 \u00f3r\u00e1ra, huszonnyolc perc telt el. Bel\u00e9m has\u00edtott, m\u00e1r csak k\u00e9t perc\u00fcnk van...!<\/p>
Id\u0151!- ki\u00e1lltja a doktor.<\/p>
Huszonnyolc perc!- felelt valaki.
<\/p>
M\u00e9g egyszer \u00fcss\u00fck ki, azt\u00e1n megl\u00e1tjuk...<\/p>
\u00c9n csak azzal az \u00e9rz\u00e9ssel voltam elfoglalva, hogy P\u00e9ter itt van, fizikailag halott, de lelke az \u00e9l. A k\u00f6vetkez\u0151 gondolatom az volt, megpr\u00f3b\u00e1lok kommunik\u00e1lni vele gondolatban, h\u00e1tha siker\u00fcl. \u00dagy sem fogok err\u0151l besz\u00e9lni, nem tudja meg senki, mert m\u00e9g idi\u00f3t\u00e1nak n\u00e9znek... P\u00e9ter! Mit fogok mondani a csal\u00e1dodnak, az \u00e9desany\u00e1dnak, a l\u00e1nyodnak!? P\u00e9ter, m\u00e1r nincs id\u0151! Gyere vissza!! Itt mindenki szeret!...<\/p>
Id\u0151?!- hallom \u00fajra.
<\/p>
Harminc perc!<\/p>
\u00c9rtem.... Hagyjuk abba...V\u00e9ge.
<\/p>
Dermedt csend, mindannyian P\u00e9ter holttest\u00e9t b\u00e1multuk, \u00e9s ekkor a sz\u00edve sz\u00e9p lassan elkezdett mag\u00e1t\u00f3l dobogni...A vil\u00e1g legszebb zen\u00e9je volt ez f\u00fcl\u00fcnknek. Mosoly jelent meg az arcokon, volt olyan is aki nevetett. Boldogs\u00e1g, ezt \u00e9rezt\u00fck mindannyian.<\/p>
Az eset ut\u00e1n f\u00e9l\u00e9vvel tal\u00e1lkoztam P\u00e9terrel. Besz\u00e9lgett\u00fcnk, mint r\u00e9gi bar\u00e1tok, majd felhoz\u00f3dott az \u0150 meghall\u00e1sa is.Nyugodtan besz\u00e9lt r\u00f3la, azt mondta teljesen \u00e1t\u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00f6tt az \u00e9lete. M\u00e1r m\u00e1sk\u00e9pp l\u00e1tja a vil\u00e1got, a r\u00e9gi fontos dolgok, m\u00e1r nem fontosak.Tudod, amikor meghaltam, nem tudom elmondani, hogy milyen \u00e9rz\u00e9s volt, olyan volt mintha aludn\u00e9k, \u00e9s \u00e1lmodn\u00e9k.K\u00e9pzeld Te is ott volt\u00e1l.- Hol?- k\u00e9rdeztem T\u0151le.<\/span> H\u00e1t \u00e1lmomban! -felelte.
<\/p>
<\/p>
<\/p>","type":"rich"}